Alighanem Egyiptom a legismertebb régészeti helyszín a világon, amelynek területéről számtalan különleges lelelet került napvilágra. A kutatások embert próbáló kihívásait dokumentumfilmekben és sorozatokban ismerhetjük meg, ahol a tudósok a piramisok sötét járataiban kúsznak; ismeretlen, hosszú ideje lezárt sírkamrákat nyitnak fel, és háromezer éves, mégis jó állapotban megmaradt múmiákat vizsgálnak 21. századi eszközökkel.
Néhány érdekes információ, amit nem biztos, hogy tudtál Egyiptomról:
Hallottál már Elephantiné szigetéről? Asszuán mellett található. Núbián keresztül ezen a szigeten át érkezettek a hatalmas aranyrakományok Egyiptomba.
Az ókori Egyiptomban gyakran készített sztéléket, vagyis kőtáblákat. A kőtáblákra különböző szövegeket, információkat véstek. Lehetett határjelelő tábla, továbbá törvényeket is véstek rá.
A kártus, az a hosszúkás keret, amibe a királyi család tagjainak nevét vésték. De nemcsak ezt a célt szolgálta, hanem, az egyiptomiak hite szerint, a kártus megvédte a fáraókat a rossz szellemektől az életükben és haláluk után is.
A szkarabeusz, másképpen a ganajtúró bogár gyakran látható az egyiptomi hieroglifákon. A bogár az ürülékét kis labdákká formázza, és ebbe rakja a petéit. A petékből kifejlődő bogaraknak így lesz mit enniük. Az élet, ha így nézzük, a halálból születik. Az egyiptomiak a bogarat kivételesen tisztelték.
Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy az ember kilenc részből áll. A „kha”, vagyis a test az egyedüli ami, hátra marad a halál után. Amire a halhatatlan léleknek még szüksége lehet a halál után is, ezért is tartották fontosnak mumifikálni.
A temetési szertartás azért is volt fontos az egyiptomiaknak, mert úgy hitték, hogy a másvilágba vezető út tele van akadályokkal, megpróbáltatásokkal. Ezért szertartások, előkészületek révén próbálták segíteni a lélek útját a másvilágfelé.
A Hafé-piramis, a gízai-piramismezőn található, és úgy tűnik, mintha ez lenne a legmagasabb, holott igazából az alacsonyabb piramisok közé tartozik. Azért tűnik magasnak, mert egy magasabb platón építették fel.
Tut-an-khamon nevében a középső szótag valószínűleg azt jelenti, hogy “élet”.
Feltételezhető, hogy Tutankhamonnak volt egy szoptatós dajkája, mégpedig a saját lánytestvére.
Archeológiai kutatások szerint Tutankhamon egész életében betegeskedett. Maláriában szenvedett, valamint Köhler-betegségben. Ez utóbbi a csontok és a porcok ritka gyulladása. A fáraó esetében ez a betegség a lábát támadta meg. Erre utal az is, hogy a sírjában sétabotot is találtak.
A cikkünk témáját és apropóját adó National Geographic Egyiptom elveszett kincsei című sorozata adta.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a Twitter-en és most már a YouTube-on is.
Megosztás:
