Március 23. – a magyar-szlovák légi csata, és a háború, amiben magunkat is megtámadtuk


kidsnews (127éves) - 3 hete

Győztesen kerültünk ki a kicsi országok kicsi háborújából, amelyben egyébként magunkat is megtámadtuk egyszer – de utólag hiába: a terület, amelyért csatáztunk, ma jórészt Ukrajnáé.

1938-39-ben Csehszlovákia a németek és a magyarok oldaláról is szorongatva érezhette magát, és a nemzetközi széljárás napról napra kedvezőtlenebbé vált a számukra. Az I. világháború előtti nagy Magyarország területének visszaszerzése előbb békésen és kis lépésekben, aztán egyre türelmetlenebb és agresszívebb formában folytatódott, amit ’38 vége felé több tucat kisebb határvillongás is jelzett a csehszlovák-magyar határ mentén. Miután Hitler 1939. március 14-én lerohanta Cseh-Morvaországot, megnőtt a magyarok harci kedve is. Miközben a politikusaink elméletileg tárgyalóasztalnál egyezkedtek arról, hogy mit kap vissza Magyarország a szlovák területekből,

1939. március 23-án hajnalban Magyarország váratlanul lerohanta Szlovákiát, és a lehető legmélyebben igyekezett behatolni a szomszédos ország területére.

Kárpátalja önkényes „visszacsatolása” során Szobránc légterében összecsapott a szlovák és a magyar légierő is. A légicsatát a történészek a magyar-szlovák “kis háború” kezdetének tekintik, ami 1939. március 23-ától április 4-éig tartott, az első bécsi döntést követően a Felvidék keleti részén, az első Szlovák Köztársaság és a Horthy Miklós vezette Magyar Királyság között a Magyarországhoz visszakerült Kárpátalja és a Szlovákia között húzódó határ nyugatabbra tolásáért.

A szlovák légierő Igló repülőterén kb. 70 db géppel rendelkezett. A magyar csapatok előnyomulását ezekkel a gépekkel derítették fel, és légitámadásokkal próbálták lassítani is. Az ágyús magyar légvédelem két gépet lelőtt és egy másikat megrongált.

Március 24-én kora reggel a magyar vadászgépek 3 szlovák gépet légi harcban kiiktattak. Délután 9 szlovák gép Szobránc térségét támadta, amikor is a felszálló 9 db magyar CR.32 vadászgép ellentámadásba lendült, és három szlovák gépet lelőtt. Még ugyanaznap délután két, összesen 18 Junkers-86 bombázóból álló magyar kötelék elindult megtámadni az iglói repülőteret, de csak 12 gép ért el odáig, ugyanis a maradék 6 gép téves navigáció miatt magyarországi városokat bombázott. Az iglói bázison kb. 15 gépet rongáltak meg a bombázóink. A Magyar Királyi Légierő a légiharcokban egyetlen gépet sem veszített el.

A kis háborúban a magyarok által elfoglalt terület nagysága 1697 négyzetkilométer volt, ahol 78 településen összesen mintegy hetvenezer lakos élt, mindemellett a hadműveleteket mindkét fél sikeresnek könyvelte el. A szlovákok úgy érezték, sikerült a magyarok további térnyerését megakadályozni, míg a magyarok azt hangoztatták, hogy csapataik elérték az eredetileg kitűzött célt, biztosították az Ung völgyét.

A terület 1944 végéig Magyarországé maradt, majd 1945-ben Csehszlovákia a Szovjetunió javára lemondott a nagy részéről – a többi ma Szlovákia része. Az szlovákiai Igló (hivatalos nevén Spišská Nová Ves) repülőtéren 2010-ben rakták le az emlékmű alapkövét, amely a kis háború áldozatainak állít emléket.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

delmagyar.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved