Amikor Orlando Bloom eljátszotta Havas Jont – Mennyei királyság – ajánló


Poscher Dominik (21éves) - 3 hónapja

16 éve már, hogy bemutatásra került az Oscar-díjra jelölt angol rendező, Ridley Scott (A nyolcadik utas: halál, Szárnyas fejvadász, Thelma és Louise, Gladiátor) pacifista kiáltványa, a Mennyei királyság című film. Az alkotó valós történelmi személyeket és eseményeket vesz alapul és azokat – tőle nem idegen módon – újraértelmezi. Jelen mű során közel 1000 évet ment vissza az időben, hogy a „mennyei királyságért”, a Jeruzsálemért folytatott, keresztények és muszlimok közti küzdelemről meséljen. Egy tanmese a békéről.

A potom 135 millió dolláros költségvetés meghozta eredményét és alapjául szolgált egy szemnek tetszetős, igényes képi világhoz: csodálatos díszletek, jelmezek és helyszínek, hitelességet erősítő statisztahadsereg mindenütt.

Mindez és a többnyire középkori zenei stílust idéző hangszerelés, illetve kórus szerepeltetése olyan jól sül el, hogy az 1100-as évek közegábrázolásába legfeljebb csak az 1100-as években igazán jártas emberek találhatnak kivetnivalót, hozzátéve, hogy Liam Neeson 3 perc után történő feltűnése  kissé illúzióromboló.

A film 144 perces hossza és a sűrítést előnyben részesítő kihagyásos vágás lehetővé teszi, hogy a szereplőkkel együtt számos vidéket bebarangoljunk: csata a havas erdőben, hánykolódás a tengeren, bolyongás a végtelen sivatagban, megismerkedés Jeruzsálem zsúfolt utcáival, zarándoklat a Kálváriára, Jézus keresztrefeszítésének helyszínére…És még sorolhatnánk az epizódokat.  

A csatajelenetek kellően naturálisak és véresek ahhoz, hogy a háborúk fiziológiai borzalmai tapinthatóvá váljanak, miközben visszafogottságukkal azt is elérik, hogy ne kelljen 10 percenként vödör után nyúlnunk, vagy a kezünket szemünk elé tennünk.

Az „olyan gyorsan követik egymást a képek, hogy azt se tudom ki öl kit” féle megszokott ritmus adott, melyet olykor egy-egy lassítás szakít meg, növelve a drámaiságot.

Emellett a film egészére vonatkozóan kijelenthető, hogy egyes ötletes vizuális megoldások üdeszínfoltjai a hagyományos elbeszélésmóddal- és szerkezettel operáló alkotásnak.  A filmtörténet és a mozi szerelmeseinek külön feladvány lehet megtalálni azt a snittet, ahol a vertigo-effektust alkalmazzák, illetve az egyik csatajelenet azon pontját, ahol Hollywood leghíresebb sikolya, a „wilhelm scream” (mely leginkább a Star Wars filmekből lehet ismerős) kerül bevágásra.

A feljebb részletezett jellemzőkkel minden adott, ami egy filmeposz megteremtésének feltétele lehet. A nagyszabásúság és nagy terjedelem mellett azonban szükség van még olyan szereplő(k)re, aki(k) nagy tetteket hajt(anak) végre.

Ha Feketevízi csatát nem is kapunk, de egy Havas John-i (külső és belső) karakterjegyeket magán viselő, végtelenül szerény és önfeláldozó, hatalmat magának nem akaró, mégis vezető pozícióba kerülő, népe nevében cselekvő fattyú útját végigkövethetjük. Az Orlando Bloom által megformált Balian személyében egy eszményített hősről beszélhetünk, ami nem feltétlenül jelent baj, hiszen példaértékű jellemével a film mondanivalójának élesítésére szolgál. Ellenpontját képezik a vakbuzgó vagy éppen hataloméhes emberek, hasonló polarizáltsággal. A ténylegesen szembeszegülő felek, a keresztények és a muszlimok vezetője látszólag egyaránt a béke fenntartásában (vagy legalábbis a meg nem támadásban) érdekeltek, azonban egy belső ellenség/ellenálló csoport is elég ahhoz, hogy a rendkívül ingatag talajon álló béke felboruljon, és egymás ellen szítsa a feleket. A film tehát érdekes témát feszeget.

A saját érdekeiket, illetve a nép érdekeit szem előtt tartó vezetők egymással való szembeállításával történelmünk azon szereplői kerülnek megtestesítésre, akiknek személye (attól függően, hogy melyik csoportba sorolhatók) milliók, tízmilliók sorsáról döntött.

Megkockáztatom, hogy az alkotók megtalálták a legjobb módját, hogy rávilágítsanak a mindekori háborúk értelmetlenségére. A háborúk alapvető célja ugyanis jobbára a hatalom növelése, mely terjeszkedéssel, újabb területek bekebelezésével érhető elő. Filmünk esetében ez a megszerzendő terület a Szentföld, mely a keresztény és az iszlám vallásban egyaránt hatalmas jelentőséggel rendelkezik, és melynél jelentőseb nemigen akad a történelem során.

Na már most, ha egy ekkora fontossággal bíró terület esetében, az egyik fél hadseregének parancsnokától – a csata előtti lelkesítő beszédében – ki van mondva, hogy Jeruzsálem mindenkié, és a cél nem a falak, a szent helyek védelme, hanem az e falak között élő emberek életének megóvása, míg a szultán azon állításra, hogy „A keresztények annak idején minden muszlimot lemészároltak”, úgy felel, hogy „Azok ők voltak, de én, én vagyok”, akkor kapunk képet arról, hogy így is lehet. Hisz az ilyen kaliberű vezető személyiségek „hiánycikknek” számítottak (számítanak?) az idők során.   

Ha másért nem, a kellemesen csengő gondolatokért, a szép látványvilágért, és a remek szereplőgárdáért (Orlando Bloom és Liam Neeson mellett többek között Eva Green és Jeremy Irons is helyet kap) mindenképpen érdemes megtekinteni a filmet, mely immáron az HBO GO felületén is elérhető.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

A filmnézés élményét az HBO Go-nak köszönhetjük. Támogatott tartalom.

2017 Kidsnews | All rights reserved