Április 13. – cinikus háborús diplomácia: a megnemtámadási szerződés


kidsnews (127éves) - 1 hónapja

Ma 80 éve, 1941. április 13-án történt, hogy a második világháború dúlása közepette a Szovjetúnió és Japán megnemtámadási szerződést kötött, amelyben lefektették, hogy a következő öt évben nem támadják meg egymást, még akkor sem, ha a másik fél konfliktusba keveredik egy szövetségesükkel. A szerződést végül majdnem sikerült is teljesíteni, de aztán 1945-ben a szovjetek egyoldalúan felmondták, és csatlakoztak a Japán elleni szövetséges offenzívához.

Számunkra az egyik legismertebb megnemtámadási szerződés a Molotov-Ribbentrop paktum volt, amit 1939-ben, a háború kitörése előtt a szovjetek kötöttek a németekkel, és titkos záradékában felosztották Kelet-Európát egymás között, és amit a németek nem egész két év múlva a Szovjetúnió meglepetéssszerű lerohanásával „mondtak fel”.

A megnemtámadási szerződések a második világháború előtt jöttek divatba, és utána el is tűntek a történelem süllyesztőjében, ami nem meglepő.

Mert hát gondoljunk csak bele: mi a büntetése, ha valamelyik fél megszegi vagy hirtelen felmondja azt és megtámadja a másikat? A másik esetleg védekezni kezd? Vagy visszatámad?

Nehéz ennél értelmetlenebb és cinikusabb diplomáciai megállapodást elképzelni. A legjobb esetben egyik fél sem veszi komolyan, és akkor senki sem lepődik meg, amikor a másik nekitámad. Nem véletlen, hogy a statisztikák alapján nagyobb valószínűséggel támadták meg egymást olyan országok, amelyek kötöttek ilyet, mint amelyek nem.

A borítékolható agresszió ellenére érdekes módon mind Sztálin 1941-ben, mind a japánok 1945-ben őszintén meglepődtek, amikor a másik fél egyszercsak felmondta a szerződést és megtámadta őket, és így az agresszor egy ideig akadálytalanul tudott előrehatolni a területükön – tehát ezekben az esetekben az egyik fél számára hasznos volt a paktum létezése.

A gond csak az volt, hogy ezek után senki sem akart az a fél lenni, akit meglepetésszerűen letámadnak. A második világháború után ezért a kétoldalú megnemtámadási szerződések helyét nagyobb, nemzetközi védelmi szövetségek és szerződések vették át (pl. NATO vagy a Varsói Szerződés), melyek sokkal hatékonyabban és eredményesebben riasztottak el mindenkit az aláírók bármelyikének megtámadásától.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

en.wikipedia.com

2017 Kidsnews | All rights reserved