Itt a húsvét, miről is szól az ünnep?


Kovács Barna (19éves) - 1 hete

Húsvét második napja, húsvéthétfő van, ami hagyományosan a locsolkodás ideje. A tavalyi évhez hasonlóan a koronavírus járvány miatt most sincs lehetőség a nagy családi és baráti találkozásokra, de az otthonléttől nem szabad letargiába esni. Kiváló alkalom ez az olvasásra, tájékozódásra. Nézzük meg, hogy miről is szól a húsvét, és hogyan alakult ki a locsolkodás hagyománya!

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik a hívek, aki – a keresztény hit szerint – Isten fia, és azért halt meg, hogy megváltson minket, embereket a bűneinktől. Az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, melyet zsidó húsvétnak is neveznek. Ekkor a zsidó vallású emberek arra emlékeznek, hogy Isten megszabadította őket az egyiptomi fogságból.

Szabadság ünnepének is nevezik, ugyanis a bibliában szereplő tíz csapás közül az utolsót – az elsőszülöttek halálát – az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, ha házaikat megjelölték egy bárány vérével.

Nagycsütörtökön Jézus tanítványaival együtt pászkavacsorát ült, ezt az eseményt nevezik utolsó vacsorának, ugyanis Jézus halála előtti estén történt. Ekkor alapította Jézus az Eucharisztiát azáltal, hogy a kenyérre és a borra azt mondta, hogy az ő teste és vére, melyet a tanítványainak ad. Ezen a napon mosta meg Jézus tanítványai lábát, és itt adott hangot annak is, hogy egy a tizenkettő közül el fogja őt árulni. Később Jézust elfogták, majd – nagypénteken – keresztre feszítették. Tették mindezt azért, mert Isten fiának mondta magát, amit a zsidó vallásúak istenkáromlásnak tekintettek.

Jézus meghalt a kereszten, de harmadnapra feltámadt. A keresztény hit szerint halállával és feltámadásával megváltotta az embereket a bűneiktől, és biztosította őket az örök életről.

A keresztény egyházak a húsvétot megelőző 40 napos időszakot nagyböjtnek nevezik. Hodász András atya úgy fogalmazott egy korábbi a kidsnews.hu-nak adott interjúban , hogy: „Ahhoz, hogy a repülő tudjon repülni tízezer méter magasan, szüksége van egy hosszú-hosszú kifutópályára, és szüksége van arra a nyolc-tízezer méterre fölfele, hogy elérje a repülési magasságot. Számunkra a húsvét a tízezer méter, amire a lelkünknek fel kell készítenie. Ha most hírtelen azt mondanám, hogy fél óra múlva húsvét, akkor mindenki azt mondaná, hogy ezzel mit kezdjek? De ha van negyven nap, ami folyamatosan arról szól, hogy készülsz erre a pillanatra, akkor minőségileg egészen más élmény, amit átélsz húsvétvasárnap”.

Ferenc pápa, a katolikus egyház feje húsvéti vigíliájában – mely a katolikus egyház nagyszombat esti/éjszakai virrasztása, szentmiséje – a húsvét üzeneteként az újrakezdést, új utak járását és a határokig való eljutást nevezte meg.

“Mindig lehetséges újrakezdeni, mivel új életre mindig van lehetőség összes kudarcunk ellenére, Isten szívünk romjaiból is remekművet tud alkotni, ahogyan emberiségünk leomlott darabjaiból is új történetet tud készíteni” – hangoztatta az egyházfő.

Húsvétvasárnap bemutatott szentmiséjén beszédében a pápa botrányosnak nevezte a világ szűnni nem akaró fegyveres konfliktusait, és méltányos vakcinaelosztást kért az embereknek a nemzetközi közösségtől a koronavírus ellen.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nagyszombati vigíliájában az emberi élet kiszolgáltatottságáról, a világot uraló önzésről és gyűlöletről beszélt.

Hangsúlyozta, hogy a feltámadt Krisztus más távlatot ad az életünknek. A bíboros az MTI-nek adott húsvéti interjújában fontosnak nevezte, hogy idén húsvétkor is tudjunk hálát adni Istennek, valamint hangsúlyozta, hogy Isten a bajban is hűségesen szeret.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-nek adott interjújában kiemelte, hogy Jézus erősebb a templom falainál, és ahogy a bezárkózott tanítványokat, úgy a karanténban lévő mai embert is meg tudja szólítani. Húsvétvasárnap arról beszélt, hogy a megfeszített Jézus nem távolról nézi az emberek szenvedését, hanem jelen van benne.

Balogh Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek adott interjújában a kétségbeesés és az új élet reményének a korábbiaknál mélyebb valóságáról beszélt. “Idén mélyebben megtapasztalhatjuk nagypéntek kétségbeesésének, fájdalmának, de a feltámadásnak, az új élet reményének a valóságát is”- mondta. Húsvétvasárnap Balogh Zoltán a hívek nélkül megtartott istentiszteletén azt mondta, a feltámadt Jézus újra és újra azt üzeni, “ne félj, előtted megyek!”.

De vajon hogyan kapcsolódik a húsvéthoz a locsolkodás? Ez a húsvéthétfői hagyomány egy katartikus termékenységi rítus keresztényiesített formája.

Eredetének egyházi magyarázata részben a keresztelésre, részben pedig arra a legendára utal, hogy a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók vagy a Jézus sírját őrző katonák elhallgattatni. Régen vödörrel és vízzel locsolkodtak, ma már inkább a kölnik, parfümök az elterjedtek. Vidéken élénkeben van jelen ez a szokás, de azért a nagyvárosokból sem tűnt el. A HVG által 2018-ban idézett Kutatópont Kft. ünnepi felmérése szerint a felnőtt korú magyar nők 79 százalékát meglocsolják húsvétkor. A szokással szembeni ellenállás a 18-29 évesek között a legalacsonyabb, és az 50-59 évesek, a budapestiek és a magasabb iskolai végzettségűek között a legmagasabb.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

MTI, hvg.hu, mek.oszk.hu, magyarnemzet.hu, mult-kor.hu, Wikipedia

2017 Kidsnews | All rights reserved