Rejtélyes tengeri szörny- Narvál


Boglárka (18éves) - 2 hete

Az emberiség évezredek óta hajózza a tengert, amelynek rejtélyessége mindig is megijesztett kissé minket. Ez a természetfelettiben való hittel és a csodák iránti vággyal párosítva ahhoz vezetett, hogy a történelem során számos legenda alakult ki különböző tengeri szörnyekről. Napjainkra már sokkal többet ismerünk a bolygónk nagyobbik részét borító kék közegről és annak különleges élővilágáról.

A narvál az egyik legtitokzatosabb és legfurcsább kinézetű faj a tengeri emlősök között. A faj különlegessége, hogy a hímek fején egy 2 és fél méteres szarv ékeskedik, ennek segítségével érzékelik a víz hőfokát és sótartalmát. Még a halrajok jelenlétére utaló szerves maradványokat is érzékelni tudják.

A narválok Kanada és Grönland sarkvidéki vizeiben élnek, körülbelül 45–50 ezer példány él belőlük. A hímek fején található szarv nem más, mint egy extrém hosszúságra megnőtt szemfog. Kizárólag akkor jönnek a felszínre, amikor levegőt vesznek egy újabb merülésükhöz.

„Kattintás” hangot bocsájtanak ki, ami a potenciális prédáról vagy a sziklákról visszaverődve, hanghullámok formájában, visszhangot kelt.  Egy kiadott kattintással egy objektumot elemeznek, csak úgy, mint amikor egy zseblámpával rávilágítunk egy tárgyra.

Szonárjukat nagyon hatékonyan használják, a tudósok szerint a narválok ezzel a módszerrel képesek kisebb, ugyanakkor részletesebb képek alapján egész környezetüket felmérni.

A narválok általában grönlandi laposhallal és más halakkal és garnélával táplálkoznak. A rájuk leselkedő veszélyek között szerepel a kardszárnyú delfin, a jegesmedve, de mindenekelőtt az ember.  A zajszennyezettség, a vadászat és az egyre melegedő vizek ugyanis egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a fajra, ami különösen érzékeny a külső környezet hőmérsékleti és kémiai változásaira.

Szinte sosem sikerült, de most mégis rögzítették hogyan beszélgetnek a Narválok

A narválok hangját rendkívül nehéz rögzíteni, mert a Jeges-tenger mélyén, elég zajos környezetben élnek. Ezeken a területeken nehéz manőverezni, a hajómotor hangja pedig többnyire elijeszti az állatokat. A másik probléma, hogy a világ azon részén élnek, ami a gleccserek miatt meglepően zajos, így nagyon nehéz meghallani őket.

Mindez azért is szomorú a tudomány számára, mert a tengeri élőlények szokásait csak úgy lehet feltérképezni, ha a kutatók rögzíteni tudják az általuk kiadott hangokat. Erre pedig most, a klímaváltozás miatt még nagyobb szükség van, hiszen az óceánok hőmérsékletének emelkedése a narválok életére is hatással lesz.

A hangokat a narváloktól nagyjából 25 méterre elhelyezett mikrofonok segítségével tudták rögzíteni. A megfigyelés során nagyjából 17 órányi hanganyagot gyűjtöttek össze a tudósok.

A sípoló hangokkal egymást hívják az élőlények, míg a kattogással az élelmet keresik. Minél közelebb ér a táplálékhoz a narvál, annál gyorsabban adja ki ezt a hangot – írja a Gizmodo.

A kutatók most tovább vizsgálják a rögzített anyagot, hogy minél pontosabban meg tudják határozni, melyikhez milyen viselkedés illik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved