Amerika kapitánnyá is válhatna az ember a CRISPR technológiával, de akad azért árnyoldala is


Luca (16éves) - 2 hete

A frappánsan csak „genetikai svájci bicskának” becézett CRISPR a molekuláris biológia egy gyorsan fejlődő technológiája. Ez egyfajta génmódosítási módszer, és elsősorban genetikai eredetű betegségek gyógyítása kapcsán rejt reményteli lehetőségeket magában.

A CRISPR eredetileg egyes baktériumok sajátos immunrendszere. A folyamat során lényegében a baktérium az őt megtámadó vírus egy géndarabkáját beépíti a saját génszerkezetébe, hogy rögzítse a vírus kémiai képletét. Ezután ezek a kódok a baktérium RNS-ébe másolódnak át, ami összekapcsolódik a Cas9 nevű fehérjével, így mikor legközelebb találkozik a vírussal, az gyorsan képes felismerni s elpusztítani DNS-ét.

Laboratóriumi körülmények között 2012-re sikerült irányítottá tenni ezt a folyamatot, így szinte bármely szervezet DNS-ének megtámadására alkalmazható. Működési elve lényegében, hogy a kutatók terveznek egy vezető RNS-t, ami javítandónak ismeri fel a kívánt gént, majd az a fehérjéhez kapcsolódva elvágja az adott DNS szakaszt. Ezután a sejt, egy kis segítséggel, megjavítja a gént.

Ez a javítás óriási jelentőséggel bír. Méghozzá azt jelenti, hogy a CRISPR új, hatékony gyógymódot jelenthetne a genetikai eredetű betegségekre, mint pl. vérzékenység, színtévesztés, vagy a Huntington-kór.

Ám felhasználhatósága nem csak erre korlátozódik. A CRISPR-el embriókban elméletben az emberi DNS bármely részét lehetséges szerkeszteni. Nem meglepő módon a fejlett országokban az embriókon való kísérletezés szigorúan szabályozva van.

Érdekesség, hogy az egyik legkategorikusabb állam ebben a tekintetben az Egyesült Királyság, ahol pár éve mégis kivételes törvényt iktattak be: akkor engedélyezett az emberi genetikai módosítás, ha egy genetikai betegség gyógyítására irányul.

E példából is látszik, hogy egyáltalán nem tiszta a határ elfogadhatatlan kísérletezés és megalapozott kutatás között, sem a tudósok, sem a politikusok, sem a laikus tömeg számára.

Ahol pedig szabályok vannak, ott olyanok is lesznek, akik megszegik. 2018-ban például egy Csienkuj He nevű kínai kutató azt a bejelentést tette, hogy vezetésével sikeresen manipulálták egy ikerpár génállományát, így, a kísérlet eredményeként megszületett az első genetikailag módosított ikerpár; a gyerekek elvileg a HIV vírussal szemben lettek ellenállóak. Laikusok és kutatók egy személyként ítélték el, és rámutattak több problémás kérdésre.

Egyfelől a HIV fertőzés ma már gyógyszeresen megakadályozható, ám ami még ennél is erősebb érv, hogy valójában nem tudjuk biztosan igazolni, hogy tényleg ellenállóak, ugyanis HIV fertőzésnek kitenni az ikreket etikailag nem elfogadható, és nyilvánvalóan nem is tenné meg senki, eltekintve Dr. Josef Mengelevel vagy Frankensteinnel lelki kapcsolatot ápolóktól.

Ezen rizikós emberkísérlettől még a kínai hatóságok is elhatárolódtak, He (a kísérletet vezető orvos) kínai titkosszolgálati szokáshoz híven egy időre nyomtalanul el is tűnt, végül előkerülése után börtönbüntetésre ítélték.

A fenti példa nélkül is egyszerű elképzelni, hogy CRISPR technológia a jövőre nézve is számtalan etikai kérdést vet majd fel. Képzeljük el milyen helyzeteket hozhatna, ha például megválaszthatnánk, milyen legyen születendő gyermekünk szem-, vagy hajszíne! Vagy képzeljük el, hogy a következő generáció sokkal okosabb és egészségesebb lehetne! Ez önmagában még nem ördögtől való dolog, de érdemes belegondolni, milyen társadalmi hatásai lehetnének.

Például, ha az ilyen beavatkozások költségétől függően különböző rétegeknek lenne csak hozzáférése a technológiához? Az bármely nemzet társadalmában, de országok között is hihetetlen feszültségeket okozna.

Hiszen, ha egy egész nemzedék lenne egészségesebb, ezáltal alacsonyabb egészségügyi költségű az igencsak felkeltheti az ország vezetőinek és gazdasági elitjének az érdeklődését.

Bizonyára komoly fejtörést okozna a mai világ egyik vezető iparágának, azaz a gyógyszeriparnak, de a szépészeti beavatkozásokat is szükségtelenné teheti, hiszen már génszerkesztéssel érnénk el a fogyasztói társadalmunk által diktált idealizált képet.

Amely ilyen lehetőségekkel igencsak nagyot is változhat igencsak rövid időn belül, akár első ránézésre még torzabbá vagy furcsábbá válva, mint manapság. Sőt, mindenki egyformán jó lenne matekból és irodalomból, és ahogy nem lenne gyengeségünk úgy kiemelkedő tehetségünk sem.

Mi több, egyén szintjén trenddé is válhatna gyermekeink genetikai „feljavítása”. Lehet egy ilyen trendet szabályozni? Jó-e, ha egyesek csak társadalmi nyomásra vetnék alá születendő gyermeküket ilyen módosításoknak?

Vagy gondoljunk azokra a „természetes” gyerekekre, akik ilyen társakkal nőnének fel. Felvehetik-e a genetikailag „szuperizált” gyerekekkel a versenyt? És a módosított gyerekek jellemfejlődésének mennyire tenne jót, ha tudnák, eleve jobbnak kódolták őket?

Akárhogy is, igen jó lenne, ha minél nagyobb publicitást kapna ez a probléma; ha eljutna széles társadalmi rétegekhez, és elterjedne a köztudatban.

Akár, ha felmerülne, mikor a filmekben a mindenféle klónokat, vagy génmanipulált embereket nézzük, vagy ha szóba kerül a modern orvostudomány.  Hogy miért? Hogy a CRISPR szabályozása és legális felhasználása, és a vele kapcsolatban felmerülő, a társadalmat érintő morális problémák ne csak politikusok, hanem az egész társadalom döntése legyen.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved