Ártatlanként a fogdában. Mit tegyünk ilyen esetben? -szakértőnket kérdeztük


Kovács Barna (19éves) - 2 hete

Május első felében számolt be róla a HVG, hogy három gimnazista fiút ártatlanul zártak fogdába 72 órára, csak mert rosszkor voltak rossz helyen, és a rendőrség egy rablás elkövetőiként azonosította be őket. Cikkünkben végigvesszük az eseményeket, és megmutatjuk, hogy mit csinálhatsz, ha hasonló helyzetbe kerülsz, valamint, hogy utólag mit lehet tenni egy ilyen ügy feloldása érdekében.

A híradásokból megismert történet szerint: Békásmegyeren tavaly novemberben kiraboltak valakit, késsel fenyegették, megütötték és elvették több tízezer forintját, valamint az iratait. Ezzel egy időben 4 fiatal (Gergő, Efraim, Bálint és a nővére Dóri) is a környéken tartózkodott, éppen a békásmegyeri HÉV-megállóhoz sétáltak az aluljárón keresztül. Következő hét csütörtökéig a rablásról a gimnazisták nem értesültek, ekkor azonban a rendőrök Gergő kivételével mindenkit bevittek az őrsre. Gergőt csak azért nem, mert éppen nem volt otthon, de amint értesült az ügyről, maga ment be a rendőrségre. A három fiú lett a rablás gyanúsítottja, Dórit pedig tanúként hallgatták ki.

Természetesen nem véletlenszerűen választották ki a fiúkat. A sértett bejelentése után a rendőrség elkérte a környék biztonsági kameráinak felvételeit, amiken felfedezték Gergőéket. Több körülmény is egyezett: az időpont körülbelül azonos volt; ők is négyen voltak, ahogyan a támadók is; volt valamilyen szintű egyezés a ruhában; valamint a sértett felismerte őket egy rossz minőségű kamerafelvételen. Tiszta sor, a fiúk bűnösek. Vagy mégsem. Több egyezés ugyanis nem volt. A sértett három huszon- és harmincvalahány éves, borostás, sötétebb bőrű támadóról, és egy 50-es, a támadásban részt nem vevő zömök testalkatú férfiról beszélt. A gyanúsított csoport pedig három 15 éves fiúból, és egy 18 éves, vékony testalkatú lányból állt. Az, hogy lányról nem beszélt a sértett, a rendőrségnek is feltűnhetett, hiszen őt csak tanúként hallgatták ki.

A többiek viszont 72-órára a fogdába kerültek, sőt az ügyészség indítványozta, hogy a bűncselekmény súlyára való tekintettel helyezzék őket előzetes letartóztatásba egy javítóintézetbe. Az ügyben eljáró bíró azonban hazaengedte a fiúkat, ugyanis nem találta megalapozottnak a gyanúsítást. A nyomozást azonban csupán 2021 áprilisában szüntették meg ellenük.

Képünk illusztráció

A HVG megkérdezte az esetről Gergő édesapját és a rendőrséget is. Az apa azt mondta, hogy ő már a fiúk őrizetbe vételének napján is felhívta a rendőrök figyelmét az ellentmondásokra, de érveit nem hallgatták meg. Szerinte a kamerafelvételek időkódját összehasonlítva feltűnhetett volna a nyomozóknak, hogy a fiúknak mindössze 14 másodperce lett volna elkövetni a bűncselekményt, miközben a sértett elmondása alapján a buszmegállóban már ott voltak a támadói, amikor ő megérkezett, és egy perc is eltelt, mire odaléptek hozzá. Az édesapa szerint ő kutatott fel tanút is az esettel kapcsolatban, ugyanis a rendőröknek hiába jelezte, hogy a felvételeken látható egy nő, aki tudna segíteni az ügyben, a rendőrség szerinte nem tett erőfeszítést a megtalálására.

A BRFK a HVG megkeresésére reagálva azt írta, hogy a nyomozás kezdeti szakaszában megalapozottak voltak a gyanúsítások a biztonsági kamera felvételei alapján, valamint a sértett felismerte a fiúkat egy kamerafelvételen. Őrizetbe vételük azért volt szükséges a BRFK szerint, mert fennállt a bizonyítékok megsemmisítésének lehetősége, illetve a gyanúsítottak a bizonyítást szabadlábon jogellenesen befolyásolhatták volna. Szerintük az őrizetbe vétel az akkor rendelkezésre álló adatok alapján törvényes és szakszerű volt, valamint “a fiatalkorúakra vonatkozó eljárásjogi szabályokat maradéktalanul” betartották.

Az üggyel az ATV Heti Napló című műsora  is foglalkozott, ebben megszólaltak többek között a pórul járt gimnazisták is. „Kijött kettő rendőr, megfogták a kezemet, és vittek befele. Megkérdezték előtte, hogy Fogarasi Gergő vagyok-e, és mondtam, hogy igen. Mondták, hogy akkor most beviszünk. Kérdeztem, hogy miért, kétségbeesetten, és mondták, hogy én azt pontosan jól tudom. Bevittek, ott mondták, hogy vigyázzanak velem, mert kés lehet nálam” – mondta Gergő, aki hozzátette azt is, hogy nem szokott magánál kést hordani.

A fiatalok közül ketten is (Dóri és Bálint) jelezték az interjúban, hogy a rendőrök azt mondták nekik, a másikuk már mindent beismert, ideje, hogy ők is beszéljenek. „Ilyeneket mondogattak, hogy az öcsém meg a barátai már mindent bevallottak, szóval ideje nekem is, mert mivel én már 18 elmúltam, ezért nem tudom hány évet kaphatok.” – mondta Dóri.

Képünk illusztráció

„Nekem is mondogatták, hogy most készülj föl, mert legalább három évre be fogsz menni.”- fogalmazott Efraim. A műsorban Csécsi Soma, a BRFK szóvivője is megszólalt. „A környéken csak ez az egy négyfős társaság mozgott. Más négyfős társaságot mi kamerafelvételek alapján nem tudtunk azonosítani. Itt mindenképpen indokolt volt, hogy ezt a négyfős társaságot a büntetőeljárás során meghallgassuk.”  – mondta a szóvivő.

 Szerinte az őrizetbe vételre a bizonyítékok elrejtésének és az összebeszélés megelőzése miatt szükség volt. A műsorban elhangzott, hogy a rendőrség álláspontja szerint, ha tényleg ők lettek volna az elkövetők, és a nyomozók nem használtak volna megfelelő intézkedéseket, akkor az lenne a baj, hogy a rendőrség puhány.

A műsorból kiderül, hogy a fiúk elleni nyomozás megszűntetésében közrejátszhatott, hogy hónapokkal az eset után sor került a felismerésre való bemutatásra, melynek lényege, hogy a sértettnek ismeretlen személyek között kell felismernie a gyanúsítottakat, mint a támadóit. A sértett egyik fiút sem ismerte fel.

A gimnazisták egyik napról a másikra kerültek egy olyan szituációba, melyről talán nem is gondoltuk volna, hogy megtörténhet. De vajon mit tehetünk, ha mégis megesik?

Magyar Erika jogász, mediátor a kidsnews.hu-nak elmondta, hogy a büntetőeljárásjogi törvény külön fejezetben határozza meg a fiatalokat érintő eljárás sajátosságait. Alapelv, hogy ezeket úgy kell lefolytatni, hogy az a fiatal nevelését, illetve testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődését támogassa, és elősegítse a fiatal szociális készségeinek fejlődését is. A jogaid közé tartozik, hogy egyedül nem hallgathatnak meg, a szüleid, a védő és szükség esetén a tolmács jelenlétét senki sem tilthatja meg számodra. Ők azok, akik érdekedben kifogásokkal is élhetnek az eljárás során. A védő jelenléte kötelező, de kérheted, hogy szüleid vagy más általad megjelölt felnőtt hozzátartozód is jelen legyen.   

Az eljárás során nem tekinthetnek és nem kezelhetnek bűnösként, hiszen az ártatlanság vélelme mindenkit megillet.

Külön kell téged meghallgatni, és jogod van személyesen megjelenni. Csak másoktól szerzett információk alapján nem dönthetnek veled kapcsolatban az eljárás további menetéről. Személyi szabadságodtól csak a legvégső esetben foszthatnak meg, és csak kiskorúakkal együtt helyezhetnek el.

„Azt gondolom, hogy ebben a történetben sok olyan tényező megjelenik, amely jelzi, hogy igazságszolgáltatási rendszerünkben vannak nehézségek, vannak olyan problémák, amelyek megoldásra várnak. Erőforráshiány, magas a pályaelhagyók száma és a friss kollégák képzésére kevés időt tudnak fordítani. Mindezek ellenére az elvárás szervezeti és társadalmi szinten is magas, ami a felderítések eredményességét illeti.

Az ismertté vált információk alapján, úgy tűnik, hogy az eljáró hatóság hibázott, még ha nem is ismerjük teljes egészében a történetet. A gond az, hogy ezáltal az igazságszolgáltatásba vetett bizalom is sérült.” – fogalmazott Magyar Erika az ügyről.

„A fiatalok olyan sérelmeket éltek meg ebben a pár hónapban, amelyek hosszú távon befolyásolják az igazságszolgáltatásba vetett bizalmukat. Sőt, az ehhez hasonló esetek a teljes lakosság bizalmát és értékítéletét is befolyásolhatják. – folytatta a szakértő, aki arról is írt a kidsnews.hu-nak, hogy mi jelenthetne megoldást így, hogy már megtörtént az eset.

 „Egy állam jogrendszerének fontos fokmérője, hogy állampolgárai mennyire jogkövetőek, etikailag és erkölcsileg milyen szinten állnak. Azt gondolom jogos elvárás, hogy mindenki vállalja a felelősséget, ha mást megsért vagy másnak kárt okoz és igyekezzen azt valamilyen módon jóvá tenni.

Az erre való hajlandóságot növeli, ha a hatóság is megteszi ezeket a lépéseket. Az adott ügy kapcsán talán nem is az intézkedés, hanem annak módja okozott nagyobb sérelmet. Sok olyan rendőrt ismerek, aki egyenrangú félként kezeli a gyanúsítottat, következetesen és határozottan lép fel az intézkedés során, anélkül, hogy személyében, önbecsülésében sértené a másik embert. És senki nem gondolja puhánynak, sőt az intézkedés alá vont személyben is nő ezáltal a hajlandóság a felelősségvállalásra, hiszen nem a saját sérelmeivel kell foglalkoznia.

Azt hiszem egy fontos mérföldkő lenne a hatóságok részéről felvállalni, hogy ebben az ügyben van felelősségük és megpróbálni helyrehozni az okozott sérelmet. Ennek egyik módja lehet egy olyan találkozó, resztoratív kör felajánlása, amelyen a fiatalok és szüleik ( támogatóik), valamint az eljáró rendőrök és feletteseik, esetleg az ügyészség képviselője és egyéb szakértők közösen beszélnék át a történteket, válaszolnák meg egymás kérdéseit, fejeznék ki bocsánatkérésüket.

Mindezt egy olyan biztonságos térben és biztonságos keretek között tehetnék meg, amelyet független szakemberek vezetnek. Egy ilyen resztoratív körben orvosolhatóak lennének az okozott sérelmek, ami segítené a továbblépést, minden résztvevő számára. Semmi nem garancia, azonban az biztos, hogy egy ilyen sok sérelmet okozó ügyben az emberi megnyilvánulások jelenléte, a közeledés és a közös megoldások keresése segíthet.”

Soha ne félj segítséget kérni, elérhető jogsegély lehetőségek:

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved