Június 1. – elfoglaljuk Bécset


kidsnews (127éves) - 3 hete

1485. június 1-jén, öthónapos ostrom után foglalta el Bécs városát Mátyás király III. Frigyes császártól. Mátyás uralkodását Frigyes kezdettől fogva nem nézte jó szemmel, mivel maga is szerette volna megszerezni a magyar trónt rokona, V. László 1457-es halála után, és Mátyás terjeszkedő külpolitikája miatt később is állandó volt kettejük közt a konfliktus. A két uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, melynek értelmében Mátyás gyermektelensége esetén Frigyes és utódai öröklik majd a magyar trónt.

A feszültség először 1477-ben eszkalálódott háborúvá, amikor Frigyes befogadta a Mátyást eláruló Beckensloer János esztergomi érseket. Ekkor Bécset is körülzárták a magyar seregek, de a pápa ezúttal még eredményesen közvetített a békéért. A szorongatott császár elismerte Mátyás cseh királyi címét, illetve 100 000 forint sarc fizetését is vállalta, bár később ennek csak a felét fizette ki.

1482-ben aztán újra fellángoltak a harcok, és a magyarok fokozatosan benyomultak Alsó-Ausztria Habsburg tartományaiba. A Fekete Sereg fő erősségének a várostrom számított, aminek Mátyás igazi virtuóza volt, a nyílt összecsapásokat ugyanakkor igyekeztek kerülni. Emiatt elég lassan haladtak, és Bécs ostromára csak három év múlva, 1485. január 29-én kerítettek sort.

Az ötvenezer lakosú nagyváros elleni fő stratégia a kiéheztetés volt. A város falait Frigyes egyik legjobb hadvezére, Hans von Wulfersdorfer védte a királlyal szemben, de csodát ő sem tehetett.

Az ostrom hosszú hónapjai kevés küzdelmet hoztak: bár a védők olykor kitörtek a várból, valamint március során felgyújtották az egyik ostromtornyot is, az ostrom kimenetelét végül az ellátmány megfogyatkozása döntötte el. Bécs polgárai már 1485 áprilisában összeesküvést szerveztek a kapuk megnyitására, ám erre végül csak június 1-jén került sor, amikor Mátyás természetes fia, Corvin János társaságában ünnepélyesen bevonult a Habsburgok leggazdagabb városába.

Bécs városi tanácsosai öt nappal később hűségesküt tettek új uralkodójuk előtt, aki hódítása nyomán felvette az osztrák hercegi címet.

Az osztrák főváros öt esztendeig tartozott a magyar királysághoz, ez idő alatt a császári hatalomra aspiráló Mátyás rendkívül toleráns uralkodónak bizonyult, célja nem az erőszakos magyarosítás, hanem egy heterogén birodalom kiépítése volt.

Nem véletlen, hogy az 1487-ben elfoglalt Bécsújhely utóbb szobrot is állított a magyar királynak, mely háromszáz évig háborítatlanul állhatott a helyi székesegyházban. 1490-es váratlan halála után Mátyás terjeszkedésének eredményei megfelelő utód híján pár éven belül kikerültek a magyar korona uralma alól, és nem jött létre egy, a török előrenyomulásnak hosszú távon ellenállni képes magyar államalakulat.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

rubicon.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved