Június 23. – a QWERTY születése


kidsnews (127éves) - 4 hónapja

1868. június 23-án jegyezték be Christopher Latham Sholes amerikai lapszerkesztő szabadalmát az írógépre. Az ötlet nem volt forradalmi, a 16. század óta voltak próbálkozások, és 1714-ben Nagy-Britanniában is létezett már védjeggyel ellátott írógép. Mindettől függetlenül az első kereskedelmi szempontból is életképes írógép Sholes nevéhez fűződik.

Ez a gép sem volt egyből sikeres. A billentyűzet eleinte betűrendben volt elrendezve, ahogy az mindenki számára evidens lett volna. Csakhogy amint valaki gyorsabban próbált gépelni, az egymás mellett elhelyezkedő, gyakran használt betűk karjai (amik a papírra ütötték volna a kívánt betűt) rendre összeakadtak és a gép beragadt.

Sholes és társa, Amos Densmore tanulmányozták a problémát, és azzal a megoldással álltak elő, hogy a leggyakoribb betűket szétszórták a billentyűzet távolabbi pontjaira, így az összeakadás esélye minimálisra csökkent. Így született meg a ma is használt QWERTY billentyűzet.

Sholes-éktól a lőfegyvereket, varrógépeket és mezőgazdasági eszközöket készítő Remington vállalat vette meg, majd vitte sikerre az írógép szabadalmát. Sholes egy összegben, 12.000 dollárért, Densmore azonban értékesítési jutalék fejében adta át a részesedését – utóbbi járt jobban, mivel becslések szerint kb. másfél millió dollárt keresett így apránként a továbbiakban.

A Remington egyik korai vásárlója Samuel Clemens volt, ismertebb nevén Mark Twain. Az 1876-ban megjelent Tom Sawyer kalandjai sokak szerint az első írógépen írt regény.

Magyarországon jól tudjuk, hogy a QWERTY billentyűzettől eltérő változatok is léteznek, mivel a gyakran használt betűk, így az optimális billentyű kiosztás nyelvenként más. Az írógép gyártók igyekeztek a lehető legkisebb mértékben eltérni az eretetitől. Franciaországban és Belgiumban az AZERTY, német és magyar nyelvterületen pedig a QWERTZ kiosztást vezették be, hozzáadva az ékezetes betűket, melyek a magyar nyelvben egyedülállóan népes csoportot alkotnak. 

A betűk okos elrendezése ide vagy oda, akinek volt dolga hagyományos (vagy elektromos) írógéppel, az tudja, hogy a billentyűzet véletlenszerű nyomkodása – és főleg a szomszédos betűk egyszerre lenyomása – hamar a betűket leütő karok összeakadását okozta.

Aki aztán szabad kézzel választotta szét a billentyűket, tapasztalhatta, hogy az írógép tintája milyen makacs természetű – rosszabb esetben nemcsak az írógépet, de az egész környékét is könnyen elboríthatták az ujjlenyomatok.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

onthisday.com

2017 Kidsnews | All rights reserved