Június 24. – kitör a táncjárvány


kidsnews (127éves) - 1 hónapja

1374-ben ezen a napon Aachen városában fertőző táncbetegség ütötte fel a fejét, majd hamarosan átterjedt Köln, Liege, Utrecht, Tongres és más Rajna-menti városokra, és tovább a mai Olaszország és Franciaország területére. Hétköznapi emberek váratlanul táncba kezdtek, és nem tudták abbahagyni, és volt, ahol több tucatnyian, sőt több százan követték a példájukat. A városok vezetői nem tudták, hogy segítsék vagy akadályozzák a jelenséget.

A beszámolók szerint a betegek napokig, néha hetekig szinte meg sem álltak, táncoltak, remegtek és vonaglottak, többnyire fájdalmas képet vágtak, és sokan bele is haltak a megerőltetésbe vagy a kimerültségbe. Sok helyen egy idő után feloszlatták a csoportosulásokat, a táncosokat pedig igyekeztek a korabeli betegápolási gyakorlatok mentén „kikúrálni”. A járvány aztán ugyanolyan rejtélyes módon visszavonult, ahogy megjelent.

A vitustánc, táncmánia, pestistánc és más hasonló neveken illetett jelenség diagnózisa azóta sem egyértelmű, máig az egyik legrejtélyesebb társadalmi jelenségként vagy betegségként tartják számon. A vitustánc elnevezés a tánc védőszentjére, Szent Vitusra utal, akinek a középkorban sokan a betegség kitöréseit tulajdonították, illetve akitől annak megoldását remélték.

A táncmánia legkorábbi ismert esetét a 7. században jegyezték fel Strasbourgban, majd az 1020-as években Bernburgban, ahol 18 paraszt énekelni és táncolni kezdett egy templom körül, megzavarva a karácsony esti istentiszteletet. 1237-ben egy nagy csoport gyermek utazott Erfurtból Arnstadtba, végig ugrálva és táncolva, aztán egy másik, 1278-ban történt incidens során körülbelül 200 ember táncolt a Meuse folyón átívelő hídon. A mánia első szélesebb körű kitörése 1374 körül következett be, amikor Angliában, Németországban és Hollandiában is jelentettek eseteket. A jelenség az 1500-as években szinte rendszeressé vált Európa-szerte, mígnem aztán egy évezrednyi jelenlét után a 17. század közepén hirtelen eltűnt a Föld színéről.

Visszaszorulásához a fokozatos felvilágosulás is hozzájárulhatott, mivel a szentek heves imádata Európa-szerte átadta a helyét a protestantizmusnak és a racionalista eszmék felemelkedésének, illetve a higiéniai állapotok is javulásnak indultak.

A táncmánia megfejtése azóta is várat magára. Az egyik elmélet szerint az áldozatok a gabonából származó anyarozs-mérgezésben szenvedtek. A nedves, vagy nem megfelelő helyen tárolt gabonában elszaporodó anyarozs nevű parazita hallucinogén, az LSD nevű kábítószerhez hasonló hatással van arra, aki elfogyasztja, ugyanakkor nem a legjellemzőbb tünete a kényszeres tánc és a feljegyzett más furcsa viselkedésformák.

Más elméletek azt sugallják, hogy a tünetek hasonlóak voltak az encephalitishez, az epilepsziához és a tífuszhoz, de akárcsak az anyarozs, ezek sem magyarázzák meg a táncmánia összes jellemző megjelenési formáját.

Egy másik népszerű teória szerint a járvány kitöréseit megrendezték, és inkább valamiféle fanatikus vallási flashmobok lehettek.

Sokan azt bizonygatják, hogy a táncmánia a korabeli mentálhigiénés állapotok, a mindennapi nehézségek, járványok és katasztrófák okozta széles körű stressz és feszültség következménye lehetett, és elszenvedői egyfajta vallásos-babonás tömegpszichózisba, transzba esve táncoltak, amíg a lábuk bírta.

A szakértők többsége egyetért abban, hogy a táncmánia legalább részben pszichés eredetű, vagyis tömeghisztéria eredménye volt, és így ennek a jelenségnek az egyik legkorábbi feljegyzett formája. Modern megfelelője talán az 1962-es nevetésjárvány, amely Tanganyikában robbant ki egy missziós iskola lányai között, és amely a környező közösségben 18 hónapig mintegy 1000 embert érintett.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved