Június 9. – a 21. század szuperhekkere színre lép


kidsnews (127éves) - 1 hete

Amerika titkosszolgálatai számára 2013. júniusa igazi rémálomként indult, mely aztán hamar az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb nemzetközi botrányává eszkalálódott. A világ legfontosabb sajtóorgánumaiban egymás után jelentek meg rendkívül kényes, titkos belső információk az amerikai hírszerzésről. A Guardian (Nagy-Britannia), a Spiegel (Németország), a Washington Post és a New York Times (USA), a Le Monde (Franciaország) és egy sor másik mértékadó nemzeti portál, majd a CNBC és más tévécsatornák sorban számoltak be az USA titkosszolgálata számára kínosabbnál kínosabb ügyekről.

A hírek forrása, Edward Snowden, volt CIA alkalmazott már a szivárogtatás elején, 2013. június 9-én felfedte kilétét, de a mai napig politikai-diplomáciai bújócskára kényszerül az USA bűnüldöző szerveivel, és nem is álmodhat a hazatérésről.

Az akkor harmincéves számítógépes szakembert Amerikában szinte azonnal megvádolták a kémtörvény megsértésével és állami (információs) vagyon ellopásával, és bevonták az útlevelét. 2013. június 23-án Oroszországba menekült, de a moszkvai nemzetközi repülőtérről a hatóságok egy hónapig nem engedték kilépni. Az orosz államtól végül menedékjogot, és hozzá egy éves átmeneti tartózkodási vízumot kapott, amit aztán évről évre meghosszabbítottak.

Közben a 2013 júniusától kezdve fokozatosan megjelenő hírekben szinte heti rendszerességgel kerültek napvilágra a legkülönfélébb, szigorúan titkos megfigyelési programok.

A PRISM fedőnevűben például több ország kémszervezetei dolgoztak össze és szabadon gyűjtötték az adatokat a Microsoft, a Google, az Apple, a Yahoo, a Facebook és a YouTube felhasználóiról. Emberek százmillióinak a tartózkodási helyét, telefonhívásait és internetes tevékenységét elemezték és tartották nyilván. Online közösségekben, így például a Second Life, az Xbox Live és a World of Warcraft játékosai között kémkedtek, kémprogramokat helyeztek el és kémeket toboroztak mindenütt, a célszemélyekről sokszor kompromittáló információkat gyűjtve, hogy zsarolhatók legyenek.

A magánhálózatokat megcélzó Black Pearl program felfedése után a közfelháborodás új szintre emelkedett. Kiderült, hogy a CIA megfigyelte például a Petrobras brazil olajóriást, egyes jótékonysági szervezeteket, mint az UNICEF és a Médecins du Monde, valamint olyan szövetséges tisztviselőket, mint Joaquín Almunia európai biztos és Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök.

Mindeközben a cikkek írói nyilvánvalóvá tették, hogy a közölt információk csupán az első morzsái, alig 1%-a mindannak, ami a birtokukba került és hamarosan nyilvánosságra kerül. Legkésőbb ez lehetett az a pont, amikor a nyugati világ politikusain és hírszerzőin végképp úrrá lett a pánik.

És a kellemetlen kémtitkok csak ömlöttek tovább. Snowden azzal is megvádolta az amerikai kémszervezeteket, hogy nem csak nemzetbiztonsági, de amerikai nemzetgazdasági célokra is előszeretettel felhasználják a begyűjtött információkat. Kiderült, hogy az Egyesült Államok kémkedett Brazíliával, Franciaországgal, Mexikóval, Nagy-Britanniával, Kínával, Németországgal, Spanyolországgal és azok legalább 35, de valószínűleg inkább több száz vezető politikusával szemben.

Az elvileg szövetséges vagy baráti országok felháborodottan tiltakoztak, az egyik prominens érintett, Angela Merkel német kancellár szavaival élve a “barátok közötti kémkedés” elfogadhatatlan, és a Stasi kommunista kémszervezethez hasonlította az amerikaiakat.

Aztán 2014 elejére, látva az okozott felfordulást – vagy talán a nemzetközi hírszerző közösség nyomására – aztán Snowden együttműködőbb hangnemre váltott, és 2014-ben már azt javasolta, hogy a még nyilvánosságra nem hozott információk a kormányzatokkal egyeztetve kerüljenek közlésre.

A Snowden információit leközlő újságírók arattak a 2014-es díjátadókon, így például a Guardian és a Washington Post is Pulitzer-díjat kapott a “széleskörű megfigyelés” feltárásáért és a “hatalmas nyilvános vita kiváltásáért a kormány kémkedésének mértékéről”.

2016-ben a Sajtószabadság Alapítvány nevű San Francisco-i székhelyű nonprofit szervezet elnöke lett, amelynek célja az újságírók és etikus hackerek megvédése a kormányokkal szemben. 2017-ben feleségül vette Lindsay Mills-t, majd 2019. szeptember 17-én megjelentette az emlékiratait, és tavaly óta feleségével és születendő gyermekükkel együtt állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik Oroszországban.

2020-ban az Egyesült Államok szövetségi bírósága hozott egy ítéletet, miszerint a Snowden által nyilvánosságra hozott tömeges megfigyelési program törvénytelen és valószínűleg alkotmányellenes volt.

Snowdent közben elmondták mindennek. Egyesek szerint áruló és szökött bűnöző, mások szerint hős, felelős közhasznú bejelentő, igazi hazafi.

Az amerikai állami tisztviselők elítélték cselekedeteit, mivel “súlyos károkat okoztak” az amerikai hírszerzésnek és diplomáciának. Ugyanakkor az USA-ban is létezik törvény, ami a társadalom számára hasznos információk publikálóit elvileg megvédi. Azóta is vitatott, hogy Snowdenre ez alkalmazható lenne, de tekintve az általa okozott felfordulást és az amerikai szervek álláspontját, érthető, hogy ő nem mer erre apellálva hazatérni.

Az mindenesetre biztos, hogy tevékenysége fontos nemzetközi párbeszédet indított az állami megfigyelés, a nemzetbiztonsági érdekek és az egyének magánélete közötti viszonyokról, és minden bizonnyal hozzájárult, hogy a nyugati titkosszolgálatok ne kotorászhassanak folyamatosan és szabadon mindannyiunk privát szférájában. Azt talán majd egy legközelebbi szivárogtatótól fogjuk megtudni, hogy mit sikerült elérnie.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved