A sárga csillag két oldala – Fény és sötétség lexikona könyvajánló


Tigirl (16éves) - 4 hónapja

Holokauszt – szerintem mindenkinek ismerős a szó. Kinek azért, mert érintette a családját, kinek azért, mert már a fülén jön ki a sok háborús szívfacsaró film vagy könyv. Ez a mű azonban teljesen más, és mégsem: a norvég író saját családjának történetét és a leghírhedtebb norvég náci kacskaringós életét fűzi össze regénnyé eme letaglózó műben.

Ajánlom mindenkinek: annak, aki úgy érzi, teljesen ködös számára a téma, de annak is, aki a saját, vagy a családja sebeit szeretné valamilyen szinten begyógyítani.

Kezdeném azzal a magasztalást, hogy zseniálisnak találom a könyv felépítését – ahogy a cím is sugallja, valóban lexikon-szerűek a fejezetek, mert az abc betűivel vannak jelölve, aztán az első mondatok mindig legalább egy olyan szót tartalmaznak, amelynek a fejezetcím a kezdőbetűje, és kapcsolódik a történethez.

Ez a felépítés viszont minden egyes fordításnál kihívást jelent, azonban a magyar fordító, Patat Bence szerintem gyönyörűen kivitelezte.

Tulajdonképpen négy szálon fut a “cselekmény”, de időnként összeérnek: a jelenből indulunk, amikor is az író a gyerekeivel sétál, és megtalálják az ükapa botlatókövét (egy macskakő méretű emlékmű az áldozat életének fontos helyén), akit a falstadti haláltáborban öltek meg. Innentől a jelen háttérbe szorul, és az író E./2.-ben szól a meggyilkolthoz – ez pedig még súlyosabbá teszi a szörnyűségeket, igazságtalanságokat, és az érzést, hogy akár Te is lehettél volna a helyében.

A másik két szál egymással szorosan összefonódik, mivel Henry Oliver Rinnan életéről, illetve az író anyósának gyermekkoráról szól. Persze nem az idősík kapcsolja össze őket, hanem a tér: a háború alatt megcsonkított zsidó család kénytelen abba házba költözni, ahol nem is sokkal azelőtt még a töpszli náci követett el alattomos tetteket.

Nagyon tetszett, hogy egymással párhuzamosan követhettük nyomon a zsidó család szétzilálódását és Rinnan zuhanórepülését (az író a náci történetét is a tények tükrében prezentálja, nem pedig szörnyetegnek állítja be kezdettől fogva). A teljes sztori ismeretében elgondolkodtam, hogy vajon nem lehetséges-e, hogy sok esetben a háborúnak azok is áldozatai voltak, akik később börtönbe kerültek, vagy halálbüntetés várt rájuk az embertelen cselekedeteikért… Tehát engem sokkal inkább a megbocsátásra ösztönzött, mint a felháborodásra és elkeseredésre.

Mindig a címválasztás dicséretét hagyom a végére, ez most sincs másképp; én elsőre a jedi-kódexre asszociáltam, amiben konkrétan le van írva, hogy mi a jó és mi a rossz. Ez a mű viszont egyáltalán nem hivatott ilyesmire, számomra sokkal inkább az életünk fényesebb és sötétebb időszakaira ad utalást.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved