Augusztus 5.- A hazájukból elüldözöttek Chartája


kidsnews (127éves) - 2 hónapja

1950. augusztus 5-én Stuttgartban kiadták a Németországba hurcolt többmillió német nevében a „Hazájukból elűzött németek Chartáját”, amely ugyan a múltban fogalmazódott, de még most, sok évtizeddel később is van mondanivalója.

A németek második világháborút követő kitelepítésével már korábban is foglalkoztunk.  Legtöbben nem is sejtjük, hogyan dolgozták fel ezek az emberek azt, hogy egy etnikai tisztogatás eredményeként kénytelenek voltak egy új és a számukra teljesen idegen országban újrakezdeni, úgy, hogy korábbi életükből csak néhány apróbb ingóságukat tudták magukkal vinni.

A hazájukból elüldözött németek Chartája

Stuttgart, 1950. augusztus 5.

A felelősségünk tudatában Isten és ember előtt, a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartozás tudatában, a német néphez tartozás tudatában, felismerve azt, hogy ez minden európai nép közös ügye, a hazájukból elüldözött milliók választott képviselői alapos megfontolás és lelkiismeret-vizsgálat után, úgy határoztak, hogy a német népnek és a világ közvéleményének ünnepélyes nyilatkozatot tesznek, amely rögzíti azokat a jogokat és kötelességeket, melyeket a hazájukból elüldözött németek alaptörvényüknek tekintenek és amely törvény betartása elengedhetetlen feltétele a szabad és egyesített Európának.

  1. Mi, a hazából elüldözöttek, lemondunk a bosszúról és megtorlásról. Ez az elhatározás komoly és szent, emlékezve arra a mérhetetlen szenvedésre, amely különösen az utolsó évtizedben sújtotta az emberiséget.
  2. Teljes erőnkkel támogatunk minden kezdeményezést, amely az egyesített Európa megteremtésére irányul, s amelyben a népek félelem és kényszer nélkül élhetnek
  3. Kemény, fáradhatatlan munkával részt veszünk Németország és Európa újjáépítésében.

Elvesztettük hazánkat. A hontalanokat ezen a földön mindenhol betolakodóknak tekintik. Az emberek hazáját Isten jelölte ki. Az embereket hazájuktól erőszakkal elszakítani, egyet jelent szellemiségük megsemmisítésével.

Ezt a sorsot elszenvedtük és átéltük. Ezért érezzük magunkat jogosultnak arra a követelésre – mint az Isten által adományozott emberi alapjogra -, hogy kijelentsük, igényt tartunk egy hazára, igényt tartunk arra, hogy ezt, mint alapjogunkat elismerjék és érvényesítsék. Ameddig ez a jogunk nem valósul meg, addig sem akarunk tétlenségre kárhoztatva félreállni, hanem új, megtisztult formában megértő és testvéri közösségben alkotni és együttműködni, népünk minden egyes tagjával. Ezért követeljük és igényeljük úgy ma, mint tegnap:

  1. Állampolgárként egyforma jogokat nemcsak a törvény előtt, hanem a mindennapi élet gyakorlatában is.
  2. Az utolsó háború terheinek igazságos és ésszerű elosztását az egész német népre és ennek az alapelvnek a tényleges megvalósítását.
  3. A hazájukból elüldözöttek szakmájuk szerinti ésszerű foglalkoztatását, bevonásukat a német nép életvitelébe.
  4. A hazájukból elüldözött németek tényleges bevonását a feladatokba és Európa újjáépítésébe. A világ népei érezzék, hogy ők is felelősek a hazájukból elüldözöttek sorsának alakulásáért, akiket az akkori időszak szenvedései leginkább érintettek. A népek cselekedjenek keresztényi kötelességük és lelkiismeretük szerint. A népeknek fel kell ismerniük, hogy a hazájukból elüldözött németek és az összes többi menekült sorsa világprobléma, amelynek megoldása óriási erkölcsi felelősség, kötelesség és hatalmas teljesítményt követel.

Felhívunk minden népet és embert, hogy azok, akik tenni akarnak valamit a jó ügyért, lássanak munkához, hogy a bűnből, szerencsétlenségből, bánatból, nélkülözésből és nyomorból mindnyájunk számára megtaláljuk a kivezető utat egy jobb jövőbe.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

sulinet.hu

 

2017 Kidsnews | All rights reserved