Miért fontos az öngondoskodás? Tényleg már diákként is a nyugdíjjal kell(ene) foglalkoznunk?


Orbók Réka (22éves) - 2 hónapja

Egyre több helyről hallani, hogy öregszik a társadalom, és egyre kevesebb fiatalnak kell majd eltartania egyre több nyugdíjast, ami fenntarthatatlan állapotot eredményez a társadalomban. Pontosan emiatt a helyzet miatt korosztályunkban is felértékelődik az öngondoskodás szerepe. Hiszen, ha az elvárt és addig megszokott életszínvonalon szeretnél élni majd idős korodban is, azért tenned kell aktív éveid legelső pillanatától. Azonban az öngondoskodás nem csak a nyugdíjas éveinkről szól, hanem egész életünkről is, mondhatni egyfajta életszemlélet, ezért fontos, hogy tisztázzuk:

Mit is jelent az öngondoskodás?

A jelenünkben lemondani azért, hogy a jövőnkben meg tudjunk valósítani nekünk fontos dolgokat.

Vagyis elsősorban azt jelenti, hogy rövid, közép és hosszútávon is felelősek vagyunk saját jövőnk alakításáért. Céljaink között kell, hogy szerepeljen az anyagi kiszolgáltatottságunk csökkentése. Magyarán legyenek tartalékaink, amihez egy váratlan esemény bekövetkezésekor tudunk nyúlni, és takarékoskodjunk nagyobb beruházásokra is előre.

Ahogy a videóból is kiderül az öngondoskodásunk alapja, hogy bármely életszakaszban is járunk, képesek legyünk az átgondolt pénzügyi tervezésre, és így tudatosan készüljünk a várható kiadásainkra, legyen az egy gamer gép, egy bakelit lejátszó, esetleg később az egyetemi évek finanszírozása, lakással kapcsolatos kiadások (vásárlás, építés, felújítás), vagy hosszútávon a nyugdíjas évekre való felkészülés, hiszen a megtakarításaink az állami nyugdíj kiegészítéséül is szolgálhatnak a korábbi életszínvonalunk fenntartása érdekében.

Miért is kell tizenéves fejjel nyugdíjon gondolkozni?

Dobálózhatnék – én is – olyan fogalmakkal ebben a cikkben, mint a nyugdíjrendszeri reformok és vagy az elöregedő társadalom lépéskényszere össztársadalmi szinten, de még én sem vagyok benne biztos, hogy ez így érthető lenne bárki számára, szóval bontsuk is fel szépen, hogy miről van szó:

Egy átlagos adófizető elképzelése szerint a nyugdíjrendszer úgy működik, hogy a ledolgozott éveink, és befizetéseink után gyűlik egy, a nevünkre szóló számlán, a nyugdíjjárulékként befizetett pénz (melyhez nem férünk hozzá), amit majd vissza osztanak, mikor nyugdíjba vonulunk.

Elvileg ez így is lehetne, azonban ez nem teljesen igaz mégsem. A rendszert úgy kell elképzelni, mint egy közös „pénztárcát”. Ide folynak be az éppen dolgozó emberek járulékai (amit a fizetésük után az államnak fizetnek be) és ebből kerül kiosztásra a nyugdíjasoknak a nyugdíj, – még ha a nyugdíjasok nyugdíjának a mértékét valóban az aktív, dolgozó időszakukban keresett fizetésük és így a befizetett adóik és járulékaik határozzák meg -, a kifizetést az aktuálisan befizetők által előteremtett összegből fizeti ki az állam.

Innen következik, hogy mivel mi elöregedő társadalom vagyunk (egyre több a nyugdíjas, az aktív dolgozók száma pedig csökken) ezért ez a közösbe befolyt összeg – melyet szétosztanak – is csökken.

Jelenleg azt jósolják, hogy ha ez így folytatódik (megnövekedett várható élettartam és csökkenő születésszám), ahogy az elmúlt években, akkor a nyugdíjasok aránya magasabb lesz és ezért jóval kevesebb pénzt fognak majd kapni.

Az állam tevékenyen nem sok mindent tud tenni, lehetőségei addig terjednek, hogy ösztönözheti a születésszámot, növelheti a nyugdíj korhatárt, vagy a befizetendő járulékokat, és ösztönözheti a lakosságot, hogy előre gondoskodjanak az öregkori nyugdíj kiegészítésükről.

Itt jön képbe a hosszútávú öngondoskodás, és annak néhány fajtája.

Amelyben tud segítséget és partnerséget nyújtani az állam is. Leginkább azzal, hogy ösztönzi az embereket privát nyugdíj megtakarításra, például adókedvezményekkel.

Jelen pillanatban három féle nyugdíjmegtakarításra jár a 20%-os SZJA adóvisszatérítés:

  • az önkéntes nyugdíjpénztár,
  • a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
  • és a nyugdíjbiztosítások.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kínált szolgáltatások a legnépszerűbbek közé tartoznak. A pénztárba való belépés önkéntes, viszont rendszeresen tagdíjat kell fizetni, amelynek minimális mértékét az adott pénztár határozza meg (pénztáranként eltérő, általában minimum havi 3-8 ezer forint), amely két részből tevődik össze: A nagyobb része a befizető tag egyéni számlájára kerül és a pénztár által a befektetéseivel elért hozam alapján feltételezhetően gyarapszik, míg a kisebbik része a pénztár működtetéséhez szükséges költségeket fedezi. Népszerűségének egyik legfőbb oka, hogy a tagok befizetéseit egyéni számlán (azaz névre szólóan) tartják nyilván, így jól követhető a gyarapodásunk. Az önkéntes pénztári megtakarításokhoz személyi jövedelemadó kedvezmény kapcsolódik, amelyet a tag számlájára történő jóváírás formájában érvényesíthető.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetében, az állam a nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetést adókedvezménnyel támogatja, azonban fontos kiemelni, hogy ebben az esetben speciálisan nyugdíjcélú értékpapír számláról beszélünk. Vagyis – ahogy más értékpapírok esetében – itt is jó befektetési döntéssel kiemelkedő hozam érhető el, azonban e megtakarítási formának jelentős befektetési kockázata lehet, amit tovább nehezít, hogy nyugdíjas korunk előtt, csak jelentős többletköltséggel férhetünk hozzá a megtakarított összeghez.

A nyugdíjbiztosítás egy speciális, tipikusan nyugdíj célú megtakarítási formája az életbiztosításoknak. Egy részük fix kamatot biztosít, egy másik változatuk saját kockázatvállalásunk alapján biztosít számunkra hozamot.

A hazánkhoz hasonló fejlett országokban napjainkra már elképzelhetetlen, hogy az aktív dolgozók csak az államra számítsanak időskorukban, a szociális háló mellett legalább olyan fontos szerepet játszanak a saját megtakarítások is.

Ez nem azt jelenti, hogy nem élhetünk ugyanolyan bulizós, laza életet vagy, hogy ez olyan kardinális kérdés, ami miatt már most aggódhatunk, hogy éhen fogunk halni öregen. De igen is tudatosnak kell lennünk, hogy ha dolgozni kezdünk és megtehetjük akkor fontos minél hamarabb gondolni ilyenekre, figyelni a hosszú távú következményekre is.

Ha szeretnéd elmélyíteni tudásodat még jobban a témában, vagy csak egyszerűen szeretnél pár hasznos infót, tanácsot találni, amelyek hozzásegítenek a tudatos pénzügyi döntésekhez, úgy ajánlom figyelmedbe a Pénziránytű ingyenes „Értem a pénzem” alkalmazását, amelyet androidra a Google play áruházból, IOS-re pedig az App Storeból tudsz letölteni. Ezen felül, ha érdekelnek a részletes és naprakész infók, tanácsok, akkor a Pénziránytű egy Pénzbook nevű Facebook és Insta oldallal is rendelkezik, amelyekre érdemes vetni egy-egy pillantást!



2017 Kidsnews | All rights reserved