Művészetek Völgye élménybeszámoló


Ana (17éves) - 2 hónapja

Amikor augusztus 30-án kora délután megérkeztünk a Művészetek Völgye fesztiválra fogalmunk sem volt arról, hogy más is vár ránk az elkövetkező három napban, mint rengeteg koncert, előadás, kiállítás és foglalkozás meglátogatása.  A hétvégénk azonban a tervezettnél kicsit kalandosabbra sikerült…

Idén 30. alkalommal rendezték meg a Művészetek Völgyét, amelynek hagyományosan három falu, Kapolcs, Vigántpetend és Taliándörögd ad otthont. Én idén először vettem részt a fesztiválon, így igyekeztem otthon felkészülni. Mivel a fesztivál több ezer programot kínál érdemes előre kiválogatni azt, hogy mik azok a fellépések, amikről semmiképpen sem akarunk lemaradni, de mindenképpen hagynunk kell időt a felfedezésre. Mi is így terveztük.

Pénteken kora délután érkeztünk meg Kapolcsra, és első látásra is feltűnő volt, hogy mennyire sokan vannak ebben az év nagy részében kevesebb, mint ötszáz fős faluban. Megkerestük a kempinget, amit előre kiválasztottunk, és fél óra tanakodás után sikerült egy minden szempontból megfelelő helyen felállítani a sátrunkat kellő távolságban a kemping nem várt lakóitól, a tyúkoktól és a velük járó szagtól.

Mire végeztünk már elkezdődött az előre kinézett Villon feldolgozások koncert, így ahelyett elkezdtük felfedezni a falut. Ösztöneinkre hagyatkozva sétáltunk, több mini kiállításra is betévedtünk, míg eljutottunk egy régiségboltba, ahol egymás mellett sorakoztak a régi írógépek és a Csernobilt idéző gázálarcok, a bolt aprócska udvarán pedig egy zenekar játszott feldolgozásokat.

Alig húszan hallgatták (ennyi ember fért el), de a koncert annyira vidám és családias volt, hogy többen táncra is perdültek. Ez kellően megalapozta a hangulatunkat, és lelkesen vágtunk neki a következő programnak.

A fesztivál ideje alatt a három falu között ingyenes buszjáratok közlekednek, mi is ennek segítségével jutottunk el Vigántpetendre, ahol Fesztbaum Béla Kosztolányi-Karinthy estjét néztük meg. A programon körülbelül harmincan voltak, így szerencsére nyoma sem volt a Kapolcson annyira zavaró tolongásnak, ami azt az érzést kelti, hogy ez a fesztivál mára túlnőtt önmagán, és többen látogatják meg, mint amennyi emberre a koncepciót kitalálták harminc évvel ezelőtt. Fesztbaum estjére azonban minden érdeklődő kényelmesen befért, és együtt nevettük végig az előadást.

A színész verseket szavalt illetve játszott el megzenésítve, humoros novellákat olvasott fel, és anekdotákat mesélt. Többször meg kellett állnia, mert a nézőközönség alig tudta abbahagyni a nevetést. A programhoz még egy rövidke közönségtalálkozó is tartozott, ahol Zoltán Áron moderálásával lehetőség volt kérdezni.

Miután visszatértünk Kapolcsra úgy döntöttünk, hogy este megpróbálunk minél több koncertbe belehallgatni. A Kaláka udvar ekkor is tele volt, így csak a kerítés mellől élvezhettük az Ady feldolgozásokat, amiket játszottak. Meglátogattuk a Muflon Jazz Udvart, és a Panoráma Színpadot sem hagytuk ki, ahol ezen az estén az Anna and The Barbies és a Quimby játszott. Mindkét koncert nagyon jó hangulatú volt, teljesen megtelt a nézőtér.

Éjfél körül indultunk vissza a kempingbe, fáradtak voltunk, és még sok program várt ránk holnap. Legalábbis ezt hittük.

Mikor visszaértünk a távolban már percenként látszódtak a villámlások, hamarosan a dörgések is hallatszódni kezdtek. Kis sátrunkból a fedett mosdóba menekültünk, és amikor azt hittük, hogy biztonságban vagyunk újabb ellenséggel találkoztunk: egy tenyérnyi nagyságú, narancssárga lepke támadott meg minket.

Ahogy egy vendégtől megtudtuk, egy kínai lepkével álltunk szemben, ami természetesen ártalmatlan viszont meglehetősen ijesztő két magányos fiatal lány számára. Mire eltűnt, a dörgések is távolról hallatszódtak, viszont eleredt az eső. Visszasiettünk a sátrunkhoz, és ekkor szembesülnünk kellett a végzetes ténnyel: a sátrunk menthetetlenül beázott. Nem volt nagy eső, de valamiért nem bírta, teljesen átázott. Nem volt mit tenni. Visszamentünk a mosdóba, és jegyet vettünk a legkorábbi, 4:50-es buszjáratra. Az éjszaka további részét a mosdó apró padján egy hálózsák alatt ücsörögve töltöttük, a lepke újabb támadásaitól tartva.

A fesztivál közegét jól illusztrálja, hogy mindenki, aki látott minket megpróbált segíteni vagy legalább egy-két kedves szóval biztatott minket. Hajnalra elállt az eső, és a lassan világosodó ég alatt összepakoltunk.

A busz a korai idő ellenére tömve volt, lehet, hogy mások is osztoztak a szerencsétlenségünkben. Kilenc körül értünk Pestre, és bár terveztük, de nem tudtunk visszamenni a fesztiválra, mert amint megérkeztünk azonnal bedőltünk az ágyba, és estig aludtunk. Így átaludtuk Grecsó zenés irodalmi estjét, a Szociopoly előadást, a Petri György estet, a Kaláka udvarban tartott versműhelyt, Zoltán Áron és Vecsei H. Miklós előadásait… Ezeket írva már egészen biztos vagyok abban, hogy ideje beruházni egy vízálló sátorba a jövő évi fesztiválra.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

Képek: Zsofi kidsnews.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved