Minden eladó?


Csata Emma (16éves) - 2 hónapja

„Hűséget tör az arany, és aranyért eladó az igazság is.” mondja Sextus Propertius, költő, és sokszor az az érzésem támad: igaza van. Hiszen minden eladó, csak egy árcímke választ el mindent attól, hogy megvehessük. De ekkor eszünkbe jut: Szerelmet, egészséget és boldogságot nem lehet venni. Azonban máskor mégis úgy tűnik mintha a pénz azért mégis csak a boldogság kulcsa lenne. Hiszen annyi házasság megy tönkre a pénz miatt, a bio termékek ára még mindig igen magas, és nem lehet a Hawaii szigeteken nyaralni pénz nélkül.

Egy kis pszichológia

„A boldogság – definiáljuk érzelmi egyensúlyként vagy elégedettségérzetként – nagyban függ a személyiségünktől, sokkal inkább, mint a körülményeinktől.

Ez azt jelenti, hogy van velünk született, öröklött faktor. Ha valaki például érzelmileg instabil vagy a nyugati kultúrkörben élő, introvertált ember, akkor neki valószínűleg sokkal többet kell tennie azért, hogy jól érezze magát a bőrében, mint egy extrovertált és érzelmileg kiegyensúlyozott embernek.” – mondja Nagy Henriett pszichológus, az ELTE adjunktusa. Azonban bármennyire vizsgáljuk ezt a szempontot felmerül bennem a kérdés: az alapvető szükségletek mennyire képesek ezt felül írni?  A Maslow – piramis pedig pont erre világít rá, amelyen csak akkor lehet egyre feljebb jutni, ha az alsóbb tételek megvalósultak.

De mi történik ha minden kap egy árcímkét, és a lelkünk is eladóvá válik? Erre a kérdésre Ady Endre versén keresztül lehet választ találni:

Az élet

Az élet a zsibárusok világa,

Egy hangos vásár, melynek vége nincs.

Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,

Megvehető akármi ritka kincs.

Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak

Kufár lélekkel hasznot, üzletet;

Itt alkusznak, amott már áll a vásár,

A jelszó mindig: eladok, veszek!…

Raktárra hordják mindenik portékát,

Eladó minden, hogyha van vevő:

Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság,

Rajongás, hit, eszmény és szerető.

Aki bolond, holmiját olcsón adja,

Az okos mindig többet nyer vele,

A jelszó: egymást túl kell licitálni,

Ádáz versennyel egymást verve le!

A szív az üzlet leghitványabb tárgya

S eladják mégis minden szent hevét.

Akad vevő rá, egymást licitálja,

Hogy a holmit atomként szedje szét.

Folyik a vásár harsogó zsivajban,

Az egyik kínál, másik meg veszen,

Csak néhol egy-egy végképpen kiárult,

Kifosztott lélek zokog csendesen.

Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben,

Bolondok bizton, balgák szerfelett,

Eddig az ő példájukat követtem,

Ezután én is másképpen teszek,

Lelkem, szivem kitárom a piacra,

Túladok én is minden kincsemen…

…De nincs erőm íly nyomorulttá válni,

Óh, nincs erőm, én édes Istenem!…

A versben kiteljesedik egy kiüresedett világ képe, ahol minden megvehető és többé az érzelmek sem számítanak. Lehet mosolyt venni, férjet, jószerencsét és akár hitet is. Úgy érezheti az ember, hogy ez a gondolat felemészti. A közösségimédia pedig sokszor ezt a látszatot kelti: folytonos vidámság, állandó nyaralások, soha véget nem érő szórakozás. Míg a valóság a képek mögé bújva, nagy árnyként ott vár ránk, és amint egy pillanatra is kitekintünk, könyörtelenül magával ragad minket.

Felmerül újra a kérdés: Minden eladó? A válasz pedig talán az, hogy nem. Hiszen igaz szerelmet, őszinte mosolyt és valóban hű barátot nem lehet venni, a világ összes pénzével sem.

Azt hiszem, a legjobb amit tehetünk, hogy bízunk az emberekben és abban, hogy tudják milyen embernek maradni egy kiüresedni látszó világban, mert:

„Megbecsülés, fény, rang, dicsőség – bármily nagy értéket látnak mögöttük a többiek, tudd, hogy az emberség mindegyiknél nagyobb.”

Hioszi Tatiosz

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved