A vándorlások és kalandozások során a különböző populációk keveredése évtízezredek óta része az emberi történelemnek, sokkal inkább, mint azt korábban a régészeti anyagokból sejteni lehetett. A genetika és régészet összeházasításából született új tudományág, az archeogenetika robbanásszerű fejlődése lassan átírja a történelemkönyvekeinket, legalábbis a skandináv legendákat,  ugyanis a vikingek maradványainak DNS-elemzése utal arra, hogy nem voltak annyira […]

A paleoasztronautika, vagyis ősi idegenek hipotézise gyökereihez a XIX. század közepéig kell leásni. A lényege, hogy az ősi emberi kultúrák fejlődését földönkívüliek befolyásolták, idegenek, akiket egykor istenek hittek, és ők állnak számos híres építmény, rejtély vagy műalkotás mögött. Ezen meghökkentő elméletek korántsem újkeletűek. 1875-ben alapította Helena Blavatsky, vagyis Jelena Petrovna Blavatszkaja orosz írónő a keleti […]

Tapsi Hapsi, és a A Bolondos Dallamok sorozat első részének mozis bemutatkozása 1940-re tehető, amitől kezdve a szereplők egycsapásra a Warner Brothers nemzetközileg elismert figurájává váltak.  Csőrikének, Cucu malacnak, Szilveszternek és Tapsi Hapsinak  olyan örökzöld szellemességeket köszönhetünk, mint : Mi a hézag, hapsikám? –a Wild Hare, 1940   Tudod, olyan okos vagyok, hogy néha magam is […]

Ne gondoljuk, hogy a macskákat mindig csak kiskedvenc háziállatként tartották a történelem során! Valamikor Istennők, valamikor félelmetes démonok voltak. Az emberek a nesztelen járásuk, hosszú bajszuk és farkuk, valamint  hegyes fülük miatt, titokzatos varázslényekként kezelték őket. Ezért féltek és egyben nagyra is becsülték őket.   Az ókori Egyiptomban és szerte az akkor ismert  világon nyüzsögtek az […]

A legrégebbi tésztát Kínában, a legrégebbi vajat Írországban a legrégebbi magyar bort Németországban találták meg. Manapság elrettentő példaként szokták emlegetni az állagukat éveken át megőrző gyorsételeket, de egyszer talán ugyanolyan hasznosak lesznek a régészek és történészek számára, mint az alábbi öt étel- és itallelet. 350 éves tokaji Szászországból Magyarország legrégebbi bontatlan bora egy 1650 és […]

Olaszország a műkincsek egyik hazája, ehhez kétség sem fér, ám sajnos ez nem csak a turistáknak és műkincskedvelőknek lehet fontos, hanem azoknak is, akik műkincsrablásból szeretnének plusz jövedelemre szert tenni. Olaszországból ellopott ókori szobrokat, ritka könyveket, Rafaello és Van Gogh festményeit kutatja az olasz csendőrség művédelmi egysége, a Tpc. Ismerősen csenghet a nevük, ugyanis ők […]

A Paleoanthropology című tudományos lapban az észak-izraeli Tel Cháj főiskola tudósainak tollából megjelent cikk szerint húsz darab, halcsontból készített horgot találtak, s mellettük kőből készített súlyokat, valamint halcsontokat, köztük egy 2,5 méter hosszú hal maradványait a Hula-tó partjánál. A régészek úgy látják, hogy a Hula-tó partjánál létrejött Natúf-kultúra tagjainak halfogási eszközei kifejezetten hasonlítottak a maira, […]

 A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban, Kumránban megtalált 2000 éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem Kumránban készült. A szövegeket főként állatok bőréből készített pergamenre írták, és ezen állatok genetikai állományának vizsgálata rámutatott több, vallási szövegeket tartalmazó tekercs eredetére. A tudományos áttörést hozó kutatást egy véletlen kapcsolat hozta, amikor Oded Rechavi genetikus […]

Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature című tudományos lapban számolt be eredményeiről, melyek új információkkal szolgálnak a Homo sapiens Európába érkezéséről és a kontinensen eredetileg élő, csökkenő számú neandervölgyi populációval való interakcióról.  A kutatás középpontjában a mai Bulgária területén lévő Bacso Kiro-barlangban talált csontok és más leletek álltak. “Felfedezéseink kapcsolatot találtak az akkori fejlett eszközök, mint […]

A múlt század elején kitört spanyolnátha-járvány adatait elemző kutatók szerint azokban a városokban, ahol már korán és általános izolációt rendeltek el, valamint megelőző intézkedéseket hoztak, a betegség halálozási aránya 30-50 százalékkal alacsonyabb volt a többi városhoz képest. A chicagói Loyola Egyetem orvosi iskolájának tudósa, Stefan E. Pambuccian és az egyetem kutatólaboratóriumának csapata három, az 1918-19-ben […]